Népszavazás az alkotmánymódosításról

Az alkotmánymódosításról szóló népszavazás a választópolgárok közvetlen döntéshozatalának egy formája az alkotmány módosításáról, függetlenül a módosítások terjedelmétől és jelentőségétől.

Az alkotmánymódosításról szóló népszavazáson a választópolgárok döntenek arról, hogy jóváhagyják-e az alkotmánynak az Országgyűlés által elfogadott módosítását, mielőtt azt kihirdetnék.

Az Országgyűlésnek népszavazáson kell a választópolgárok elé terjesztenie az alkotmány módosítására irányuló javaslatát, akkor, ha ezt legalább 30 országgyűlési képviselő kezdeményezi. A népszavazásra irányuló kérelmet az alkotmányt módosító alkotmánytörvény elfogadásától számított hét napon belül lehet benyújtani.

A módosítást a népszavazáson akkor kerül elfogadásra, ha a szavazásra jogosult választópolgárok többsége megszavazza azt, feltéve, hogy a népszavazáson az összes választópolgár többsége részt vesz.

Törvényhozási népszavazás

A törvényhozási népszavazásról a közvetlen demokrácia egyik formájaként az Alkotmány 90. cikke rendelkezik. A törvényhozási népszavazásokra vonatkozó új, 2013-as alkotmányos rendszer a népszavazási rendszer három elemét érintette, nevezetesen a népszavazási kezdeményezést (a népszavazást kezdeményezők számának csökkentése), a népszavazás tárgyát (a népszavazás korlátjainak és tilalmainak meghatározása), valamint a népszavazáson hozott döntés legitimitási küszöbének emelését.

Újonnan csak választópolgárok (legalább 40 000 választópolgár) kezdeményezhetnek törvényhozási népszavazást, nem lehet azonban népszavazást kiírni külön meghatározott törvényekről. A népszavazási döntés legitimitását pedig erősíti az elutasító kvórum (az összes választópolgár legalább egyötöde szükséges egy törvény elutasításához). Ezenkívül a megerősítési modell helyett a törvényhozási népszavazás elutasító modelljét vezették be.

Az Alkotmány 90. cikkének (2) bekezdése mostantól négy olyan jogalkotási vagy törvényi területet határoz meg, amelyekről nem lehet népszavazást kiírni:

1. a honvédelmet, a biztonságot vagy a természeti katasztrófák következményeinek kezelését szolgáló rendkívüli intézkedésekről szóló jogszabályok,
2. az adókról, vámokról és egyéb kötelező illetékekről szóló törvények, valamint az állami költségvetés végrehajtására elfogadott törvény,
3. nemzetközi szerződéseket ratifikáló törvények,
4. az emberi jogok és alapvető szabadságok területén fennálló alkotmányellenességet vagy más alkotmányellenességet orvosló jogszabályok.

Egy törvényt a népszavazáson, akkor utasítanak el, ha az érvényesen szavazó választópolgárok többsége ellene szavaz, feltéve, hogy az összes választópolgár legalább egyötöde a törvény ellen szavaz. Az így meghatározott népszavazási többség (az úgynevezett „elutasítási kvórum”) a népszavazás eredményének kétlépcsős meghatározását feltételezi. Először is meg kell állapítani, hogy a népszavazáson érvényesen szavazó választópolgárok többsége a törvény ellen szavazott-e vagy sem. Ha ez a többség nem jön létre, a törvényt nem utasítják el, és kihirdethető. Ellenkező esetben, ha a választópolgárok többsége a törvény ellen szavazott, meg kell állapítani, hogy ez a többség a Szlovén Köztársaságban szavazásra jogosultak legalább egyötödét képviseli-e. Ahhoz, hogy egy törvényt népszavazáson el lehessen utasítani, mindkét feltételnek, azaz a relatív többségnek és az elutasítási kvórumnak teljesülnie kell.

A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvénynek a népszavazás új alkotmányos szabályozásával való összhangba hozásáig A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény 21. cikkét az UZ90, 97, 99 II. szakasz 2. bekezdésével összhangban kell értelemszerűen alkalmazni oly módon, hogy az Alkotmánybíróság dönt a népszavazás kezdeményezője és az Országgyűlés között felmerülő vitában, amely elutasítja a népszavazás kiírását egy törvényről.

Népszavazás a nemzetközi kapcsolatokról

Az Alkotmány 3a. cikkében említett népszavazáson a választópolgárok előzetesen nyilatkoznak arról, hogy szuverén jogaik egy részének gyakorlását nemzetközi szervezetekre ruházzák-e át, vagy nemzetközi szerződéssel szabályozott védelmi szövetségbe lépjenek-e.

Az Országgyűlés döntésével, a kormány, legalább 10 képviselő vagy a képviselők egy csoportja kezdeményezésére népszavazást írhat ki.

Egy javaslatot akkor fogadnak el a népszavazáson, ha az érvényes szavazatot leadó választópolgárok többsége mellette szavaz. Az Országgyűlést köti a választók népszavazáson hozott döntése.

Véleménynyilvánító (konzultatív) népszavazás

Az Országgyűlés konzultatív népszavazást írhat ki a hatáskörébe tartozó, a polgárokat szélesebb körben érintő kérdésekről. Az ország egész területén vagy egy meghatározott szűkebb területen is lehet ki lehet írni véleménynyilvánító népszavazást, ha a kérdés csak erre az adott terület lakosaira vonatkozik.

A népszavazást az Országgyűlés írja ki, és bármelyik országgyűlési képviselő kezdeményezheti.

Az Országgyűlést nem köti a konzultatív népszavazás eredménye.

Helyi népszavazások

A népszavazás a polgárok közvetlen döntéshozatalának egy formája egy általános érvényű községi jogszabályról vagy más, a helyi önkormányzati közösség számára fontos kérdésről. A községben vagy az önkormányzatban minden választójoggal rendelkező polgárnak joga van ahhoz, hogy általános szavazás során részt vegyen a legfontosabb jogi és politikai döntések meghozatalában, amelyek egyébként a községi tanács hatáskörébe tartoznak. A helyi önkormányzatról szóló törvény a 46., 47., 47a. és 47b. cikkben részletesen szabályozza az utólagos népszavazást. A 47b. cikk előírja, hogy általános érvényű jogszabályról vagy annak egyes rendelkezéseit népszavazáson el kell utasítani, ha az érvényesen szavazó választópolgárok többsége ellene szavaz, feltéve, hogy az összes választópolgár legalább egyötöde az általános érvényű jogszabály vagy annak egyes rendelkezései ellen adja le szavazatát. A választók utólagos népszavazáson hozott döntése a hivatali idő hátralévő részére kötelező érvényű a községi tanácsra nézve.

Az utólagos népszavazás eredményétől eltérően a véleménynyilvánító népszavazás eredménye nem kötelező érvényű a községi tanácsra nézve. A törvény jelenlegi rendelkezései szerint csak a községi tanács dönthet a véleménynyilvánító népszavazás megtartásáról, a választópolgárok maguk nem kezdeményezhetik azt. Ezért a véleménynyilvánító népszavazás eredménye elsősorban a közvéleményt jelzi, nem pedig annak megállapítására szolgál, hogy egy adott döntést elfogadtak-e vagy sem. Mivel a véleménynyilvánító népszavazás egyfajta közvélemény-kutatás egy adott témában, ezt a községi szervek most már egyenértékű, egyszerűbb és olcsóbb eszközökkel is elvégezhetik. Ez az oka annak, hogy a községekben szinte soha nem írnak ki véleménynyilvánító népszavazást.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény 46a. cikke előírja, hogy a polgárok más kérdésekben is dönthetnek népszavazáson, ha erről a törvény úgy rendelkezik. Ilyen népszavazást A helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény alapján lehet tartani, ha a népszavazásról rendelkező és azt szabályozó törvény másként nem rendelkezik. Ez a rendelkezés az önkormányzatok létrehozásáról szóló népszavazásra és az önrészről szóló népszavazásra vonatkozik. A helyi önkormányzatokról szóló törvény 14b. cikke előírja, hogy a Szlovén Köztársaság Alkotmányának 139. cikke (3) bekezdésével összhangban népszavazást kell kiírni új község létrehozásáról vagy egy község területének megváltoztatásáról, és hogy a népszavazást A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvénnyel összhangban kell megtartani. Az Országgyűlés rendeletet ad ki az új község létrehozására vagy a község területének megváltoztatására vonatkozó népszavazás kiírásáról.

Az önrész bevezetéséről szóló népszavazást Az önrészről szóló törvény szabályozza, amelynek 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a helyi közinfrastruktúra építésére vagy rekonstrukciójára vonatkozó önrészt olyan, korábban megtartott népszavazást követően kell bevezetni, amelyen az adott területen szavazásra jogosultak többsége az önrész bevezetése mellett szavazott, feltéve, hogy a szavazásban a szavazásra jogosultak többsége részt vett.

Népi kezdeményezés

A népi kezdeményezés a közvetlen demokrácia egyik formája. Ez jogalkotási és alkotmányos kezdeményezések formájában valósul meg, ami azt jelenti, hogy 30 000 választópolgár javasolhatja az Alkotmány módosítását, és 5000 választópolgár javasolhatja a törvények módosítását.

Bármely választópolgár, politikai párt vagy más polgári társulás kezdeményezheti az Alkotmány vagy egy törvénytervezet módosítására irányuló eljárás bevezetését. Az Alkotmány vagy törvénytervezet módosítására irányuló eljárás megindítására irányuló javaslatot a választópolgárok képviselője küldi meg az Országgyűlésnek.

Európai polgári kezdeményezés

Az európai polgári kezdeményezés olyan jog, amely közvetlen kapcsolatot teremt az uniós polgárok és az Európai Bizottság – az uniós jogszabályok előterjesztője – között. Az európai polgári kezdeményezésről szóló (EU) 2019/788 rendelet meghatározza a polgári kezdeményezések indításának eljárásait és feltételeit. Egy kezdeményezést legalább 7 különböző tagállamból 7 uniós polgár indíthat. Amint egy kezdeményezés egymillió támogató aláírást kap, az Európai Bizottság dönt a további intézkedésekről. Az uniós polgárok csatlakozhatnak a kezdeményezést elindító csoporthoz, vagy támogathatnak egy már létező kezdeményezést. Polgári kezdeményezéseket minden olyan területen lehet indítani, ahol az Európai Bizottság hatáskörrel rendelkezik jogszabályjavaslatok benyújtására, például a fogyasztóvédelem, az energia, a mezőgazdaság és a közlekedés területén. 

Az európai polgári kezdeményezésről további információk az Európai Bizottság honlapján találhatók. Ez a weboldal tájékoztatást nyújt az összes polgári kezdeményezésről, amelyek státuszuk szerint vannak besorolva (legújabb, folyamatban lévő, sikeres és minden regisztrált kezdeményezés), tájékoztatást nyújt az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó szabályokról, tartalmazza az illetékes nemzeti hatóságok listáját, naprakész híreket és egyebeket. A weboldal részletes áttekintést nyújt az európai polgári kezdeményezés végrehajtásának folyamatáról  lépésről lépésre.

Az Európai Bizottság az európai polgári kezdeményezésről szóló útmutatót készített. Az általános útmutató egyrészt a polgároknak szól, hogy világos magyarázatot adjon új jogukról, másrészt a lehetséges szervezőknek, hogy lépésről lépésre részletes áttekintést adjon magáról az eljárásról.

Jogszabályok

Népszavazás és népi kezdeményezés

Az Alkotmány 3. cikke (2) bekezdésének első mondata szerint a Szlovén Köztársaságban a hatalom birtokosa a nép, e cikk (2) bekezdésének második mondata szerint pedig a nép a hatalmat közvetlenül és választások útján gyakorolja, a hatalommegosztás elvének megfelelően. A nép közvetlenül gyakorolja a hatalmat, vagy közvetlenül részt vesz annak gyakorlásában az úgynevezett közvetlen demokrácia ismert formái révén, amelyek közé a népszavazást is tartozik. A népszavazás a választópolgárok közvetlen döntéshozatali formája az alkotmányról, törvényről vagy más jogi aktusról, illetve más, a közösség számára fontos kérdésről. Minden választójoggal, illetve szavazati joggal rendelkező állampolgár azon jogát jelenti, hogy általános szavazással döntsön egy (általában) képviseleti testület adott jogi aktusáról. Az államhatalom működése szempontjából ez azt jelenti, hogy az emberek részt vehetnek a legfontosabb jogi és politikai döntésekben, amelyek egyébként a képviseleti testület hatáskörébe tartoznak.

A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény (ZRLI) (lásd még a Szlovén Köztársaság Alkotmánya 90., 97. és 99. cikkének módosításáról szóló alkotmánytörvényt) szabályozza az alkotmánymódosításról szóló népszavazást, a törvényhozási népszavazást, a nemzetközi kapcsolatokról szóló népszavazást és a véleménynyilvánító népszavazást, olyan kérdésekről, amelyek az országgyűlés hatáskörébe tartoznak. A törvény szabályozza az alkotmánymódosításra és valamilyen törvény elfogadására irányuló népi kezdeményezést is.

A helyi szintű népszavazásokat A helyi önkormányzatról szóló törvény szabályozza, amely háromféle népszavazásról rendelkezik a helyi közösségekben: népszavazás a községi tanács általános érvényű jogszabályáról, véleménynyilvánító népszavazás, valamint a községek és régiók létrehozására és átalakítására irányuló népszavazás.

Európai polgári kezdeményezés

A választási jogszabályokat nem kell összehangolni a közösségi vívmányokkal, így a választási rendszer szabályozása az egyes tagállamok feladata. Ugyanakkor a Polgári kezdeményezésről szóló rendeletet (EU) 2011. február 16-án fogadták el (2012. április 1-jén lépett hatályba). A rendelet minden tagállamra közvetlenül kötelező. A Szlovén Köztársaságban történő végrehajtása érdekében a kormány elfogadta a polgári kezdeményezésről szóló (EU) rendelet végrehajtásáról szóló Rendeletet, amely 2012. június 2-án lépett hatályba. Ez a rendelet meghatározza a 211/2011/EU rendelet és a polgári kezdeményezésről szóló, 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti online gyűjtési rendszerek technikai előírásairól szóló, 2011. november 17-i 1179/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához illetékes hatóságokat, az online gyűjtési rendszer hitelesítési eljárását, a támogató nyilatkozatok ellenőrzésére és érvényesítésére vonatkozó eljárást, valamint a szükséges szankciókat.

A rendelet 2014-es módosítása újonnan meghatározta a rendelet végrehajtására illetékes hatóságokat, abból a célból, hogy a közigazgatási munkaterület tartalma összevonásra kerüljön a Belügyminisztériummal. Módosultak azok a rendelkezések is, amelyek arra vonatkoznak, hogy ki jogosult a polgári kezdeményezés támogatására, nevezetesen a Szlovén Köztársaság azon állampolgára, aki elég idős ahhoz, hogy az európai parlamenti választásokon részt vegyen, és az Unió azon állampolgára, aki elég idős ahhoz, hogy az európai parlamenti választásokon részt vegyen, és aki a tartózkodás bejelentéséről szóló érvényes igazolással és a Szlovén Köztársaságban bejelentett ideiglenes lakóhellyel rendelkezik, vagy aki érvényes állandó tartózkodási engedéllyel és a Szlovén Köztársaságban bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik.

• A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény (PILA)
• A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 90., 97. és 99. cikkének módosításáról szóló Alkotmánytörvény (UZ90,97,99)
• Az európai polgári kezdeményezésről szóló (EU) rendelet végrehajtási rendelete
• A helyi önkormányzatról szóló törvény (LLA) 
• Az önrészről szóló törvény (ZSam-1)