Választójog

A helyi önkormányzati választásokon az az állampolgár rendelkezik választójoggal és megválasztható, aki a szavazás napján betöltötte 18. életévét, a Szlovén Köztársaság állampolgára vagy az Európai Unió más tagállamának állampolgára, aki állandó tartózkodási engedéllyel és a Szlovén Köztársaságban bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik, illetve rendelkezik igazolással arról, hogy bejelentette tartózkodását, és a Szlovén Köztársaságban bejelentett ideiglenes lakóhellyel rendelkezik.

Külföldiek is szavazhatnak a helyi önkormányzati választásokon, azok a külföldi személyek, akik állandó tartózkodási engedéllyel és a Szlovén Köztársaságban bejelentett állandó lakóhellyel rendelkeznek.

A helyi önkormányzati választásokon a választópolgár csak abban a községben szavazhat, ahol bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik.

A helyi önkormányzati választásokon való választójog gyakorlásának korlátozása azokra a személyekre vonatkozik, akiket cselekvőképességüktől megfosztottak, vagy akiket az országgyűlési választásokon való választójogról szóló törvény rendelkezései alapján kiterjesztett szülői jogokkal rendelkező szülők vagy gyámok gondoznak.

Szavazási módszerek

A rendes helyi választások, amelyeken a polgármestert és a községi tanács tagjait választjuk meg, négyévente, november harmadik vasárnapján zajlanak.

A választásokat szavazóhelyiségekben tartják. A törvényben előírt néhány esetben a választópolgárok szavazhatnak otthonról vagy levélben is.

• Levélben szavazhatnak a fogva tartott, a büntetés-végrehajtási intézetben, kórházban vagy szociális intézményben lévő választópolgárok, ha legkésőbb tíz nappal a szavazás napja előtt értesítik a kerületi választási bizottságot. A fogyatékossággal élő személyek ugyanígy szavazhatnak, ha legkésőbb a szavazás napja előtt 10 nappal értesítik a kerületi választási bizottságot, és benyújtják az illetékes hatóság határozatát, amelyben a fogyatékossággal élő személy státuszát elismerik. A fogyatékossággal élő személyek állandó jelleggel levélben is szavazhatnak, feltéve, ha erről értesítik az Országos Választási Bizottságot, és benyújtják az illetékes hatóság határozatát, amelyben a fogyatékossággal élő személy státuszát elismerik. Ez a közlemény visszavonásig érvényes.
• Azok a választópolgárok, akik betegségük miatt nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe, ahol szerepelnek a névjegyzékben, otthonról is szavazhatnak, ha erről legkésőbb három nappal a szavazás napja előtt értesítik a községi választási bizottságot.

A szavazás megkezdése előtt a választási bizottság valamelyik tagja állapítja meg a választópolgár személyazonosságát személyazonosító okmány alapján vagy más módon.

A községi tanács tagjainak megválasztása

Jelölés

A községi tanács képviselőjelöltjeit és a jelöltlistákat a község politikai pártjai és a választókerület választópolgárai állítják.

A községi tanácsban az olasz és magyar nemzeti közösségeket képviselő képviselőjelölteket azok a választópolgárok jelölik, akik e nemzeti közösségek tagjai, legalább 15 választópolgár aláírásával.

A községi tanácsban a roma közösséget képviselő képviselőjelölteket, azok a választópolgárok jelölik, akik a roma közösség tagjai, legalább 15 választópolgár aláírásával, vagy a településen működő roma egyesületi szervezet testülete.

Minden jelöléshez a jelölt írásbeli hozzájárulása szükséges.

Volitve Választások

 A község méretétől függően a községi tanács tagjainak száma 7-től 45-ig terjedhet. A községi tanács tagjait négy évre választják.

Ahol a községi tanácsnak 7–11 tagja van, ott többségi választási rendszerben választják meg őket.

Ahol a községi tanácsnak 12–45 tagja van, ott arányos választási rendszerben választják meg őket.

A községi tanácsnak az olasz vagy magyar nemzeti közösséget, illetve a roma közösséget képviselő tagjait többségi szavazással választják meg.

Polgármester-választás

Jelölés

Polgármester-jelöltet politikai párt vagy a választók egy csoportja is állíthat.

A jelölés előterjesztéséhez a jelölt írásbeli hozzájárulása szükséges.

Választások

Azt a jelöltet választják meg polgármesternek, aki a választáson leadott érvényes szavazatok többségét kapja.

Ha egyik jelölt sem nyeri el a szavazatok többségét, második választási fordulót tartanak, ahol a választópolgárok az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt közül választanak.

A második forduló szavazólapjain a jelöltek az első fordulóban kapott szavazatok számának sorrendjében szerepelnek. Ha a szavazatok száma megegyezik, a sorrendet sorsolással kell meghatározni.

A rendes választások második fordulóját az Országos Választási Bizottság írja ki, és 14 nappal az első forduló után kerül rá sor.