Skip to content

A köztársasági elnököt az általános és egyenlő választójog alapján, szabad és közvetlen választásokon, titkos szavazással választják. A köztársasági elnök megbízatása ötéves időtartamra szól, és egymás után legfeljebb kétszer lehet megválasztani.

Választási módszer

A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 103. cikke kimondja, hogy az elnököt közvetlen, általános és titkos választásokon választják, A köztársaságielnök-választásokról szóló törvény 1. cikke pedig kimondja, hogy a köztársasági elnököt általános és egyenlő választójog alapján, szabad és közvetlen választásokon, titkos szavazáson választják. A köztársasági elnököt ötéves időtartamra választják, és egymás után legfeljebb kétszer lehet megválasztani. A köztársaságielnök-választásokat az Országgyűlés elnöke írja ki.

A választójog

A köztársaságielnök-választásokon a választójog általános és egyenlő, ami azt jelenti, hogy mindenki, aki egyébként jogosult az országgyűlési választásokon szavazni, választójoggal rendelkezik. Az általános választójog elve az aktív és a passzív választójogra egyaránt vonatkozik.

A köztársaságielnök-választásokról szóló törvény részletesen meghatározza, hogy ki jogosult szavazni és ki választható meg köztársasági elnöknek. Bármely, a szavazás napján 18. életévét betöltött szlovén állampolgár jogosult szavazni a köztársasági elnökre és megválasztható köztársasági elnöknek.

A választások megszervezése

A köztársaságielnök-választásoknak van néhány sajátossága, de alapvetően nem különbözik az országgyűlési választásoktól, ezért a választás szervezése és technikája ugyanaz, mint az országgyűlési választásoké. Ezért A köztársaságielnök-választásokról szóló törvényben külön nem szabályozott kérdésekben Az országgyűlési választásokról szóló törvény rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

A köztársaságielnök-választásokat szintén Az országgyűlési választásokról szóló törvény alapján kijelölt választási hatóságok irányítják és bonyolítják le.

Jelölés

A köztársaságielnök-jelölteket az országgyűlés tagjai, a politikai pártok és a választók javasolják. A jelölési eljárás hasonló az országgyűlési választásokhoz. A jelölés módjától függetlenül az alapszabály az, hogy minden parlamenti képviselő és minden választópolgár csak egy jelöltet támogathat.

A köztársaságielnök-jelöltként való induláshoz a jelölt írásbeli hozzájárulása szükséges. A köztársaságielnök-jelölt írásbeli nyilatkozattal visszavonhatja hozzájárulását.

A kötelező elemeket tartalmazó jelölési javaslatot legkésőbb a szavazás napját megelőző 25. napon közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtani.

Az Országos Választási Bizottság az általa jóváhagyott jelölések alapján összeállítja a köztársaságielnök-jelöltek listáját, amely tartalmazza a jelöltek és az előterjesztők nevét. A jelölések sorrendjét sorsolással kell meghatározni. Az Országos Választási Bizottság ezeket a listákat is közzéteszi legkésőbb 15 nappal a szavazás napja előtt.

Szavazás és a szavazás eredményének megállapítása

A szavazóhelyiségek szervezettségére és munkájára, a szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására Az országgyűlési választásokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, hacsak A köztársaságielnök-választásokról szóló törvény másként nem rendelkezik.

A köztársasági elnök megválasztására szolgáló szavazólap tartalmazza a jelöltek nevét a jelöltlistán szereplő sorrendben, valamint a szavazás módjára vonatkozó utasításokat. A választópolgár csak egy jelöltre szavazhat, bekarikázva annak a jelöltnek a neve előtti számot, akire szavaz.

A választás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg. Azt a jelöltet választják köztársasági elnökké, aki az érvényes szavazatot leadó választópolgárok szavazatainak többségét megszerezte. Ha a köztársaságielnök-jelöltek egyike sem kapta meg a leadott érvényes szavazatok többségét, a szavazást meg kell ismételni a legtöbb szavazatot kapott két jelölt között. A köztársaságielnök-választásoknál tehát szintén létezik második forduló, amelyen csak két jelölt indul.

Miután az Országos Választási Bizottság megállapította a választás eredményét, beszámolót készít a köztársasági elnök megválasztásának eredményéről, és azt az Országgyűlés elnöke elé terjeszti, valamint közzéteszi a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönyében. A köztársaságielnök-választási eljárás ezzel hivatalosan lezárul.

Jogszabályok

A köztársaságielnök-választások rendszerét a Szlovén Köztársaság alkotmánya és A köztársaságielnök-választásokról szóló törvény szabályozza.