Skip to content

Az országgyűlési képviselőket az állampolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, szabad és közvetlen, titkos választásokon választják. A mandátumok arányos rendszer alapján kerülnek elosztásra. Kilencven parlamenti képviselőt választanak meg azokból a pártokból, amelyek a választásokon a szavazatok legalább négy százalékát megszerezték.

Jogi alapelvek

A képviselői helyek elosztása arányos rendszerben történik, a többségi rendszer bizonyos elemeivel kiegészítve. Ezek közé tartozik az egyéni jelöltekről való szavazás a választókerületekben és a parlamenti bejutási küszöb megállapítása. A képviselőket választókerületekben választják, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a választópolgárok minden választókerületben megközelítőleg azonos számú lakosra számítva azonos számú képviselőt válasszanak.

A jelöltek kiválasztását (és a jelölési folyamatot) elsősorban a politikai pártok végzik. Figyelembe kell venni a párttagok akaratát, valamint a választópolgárok vagy a képviselők támogatását. A törvény azonban azt is lehetővé teszi, hogy maguk a választópolgárok tegyenek javaslatot a jelöltlistára. A választópolgárok választókerületenként szavaznak a jelöltlistán szereplő jelöltekre.

A választások típusai

Az országgyűlési választások lehetnek általános, időközi, megismételt választások vagy pótválasztások.

Az általános választásokon választják meg a választópolgárok az országgyűlés valamennyi tagját. Az általános választások keretében különbség van a rendes és az előrehozott választások között. A rendes választásokat minden negyedik évben, a hivatali idő lejárta előtt tartják. Az előrehozott választásokat akkor írják ki, ha az országgyűlés a Szlovén Köztársaság alkotmányában meghatározott négyéves rendes választási időszak lejárta előtt feloszlik.

Az általános országgyűlési választásoktól eltérően a többi országgyűlési választásokat csak adott képviselőkre (időközi választások) vagy a választások egy részére (megismételt választások és pótválasztások) vonatkozóan tartják.

Választókerületek

A választókerületek azok a területek, amelyekre a választások előtt felosztjuk azt az egész területet, ahol a választásokat tartjuk. Az országgyűlési választások esetében így az ország egész területét választókerületekre osztják fel.

A választókerületek választási körzetekre oszlanak, minden választókerületben annyi körzetre ahány képviselőt választanak a választókerületben, azaz minden választókerületben tizenegy választókörzetre. A jelölteket azonban nem választókörzetenként választják meg, hanem a megszerzett szavazatokat a választókerületi szintű jelöltlista javára összesítik.

Választójog

Minden szlovén állampolgárnak, aki a szavazás napján betöltötte 18. életévét, joga van választani, és választható. Kivételt képeznek azok a nagykorú személyek, akiket mentális betegség vagy fogyatékosság miatt cselekvőképességüket teljesen korlátozó gondnokság alá helyeztek, vagy szüleik vagy más személyek szülői jogait a nagykorúságot meghaladóan kiterjesztették, valamint választójoguk gyakorlásához szükséges belátási képességük hiányzik; ez utóbbit a bíróság állapítja meg külön a választójogból való kizárásról szóló eljárásban.

A választójogot abban a választókerületben gyakorolhatja a választópolgár, ahol állandó lakóhellyel rendelkezik, vagy ahol ő vagy egyik szülője utoljára rendelkezett állandó lakóhellyel. Ez utóbbi olyan személyre vonatkozik, aki nem rendelkezik állandó lakóhellyel a Szlovén Köztársaságban, vagy erről így döntött.

A választójoggal rendelkező olasz és magyar nemzeti közösségek tagjai maguk közül választhatják meg országgyűlési képviselőjüket és ők is megválaszthatóak.

A szavazók személyesen és titkos szavazással szavazólapokon szavaznak. Senki sem adhatja le a szavazólapját meghatalmazott képviselőn keresztül. Senkit sem lehet számonkérni a szavazása miatt, és senkitől sem követelhető, hogy elmondja, hogy szavazott-e, miként szavazott, illetve, hogy miért nem szavazott.

Jelölés

A jelölési eljárás a választókerületi választási bizottság és az Országos Választási Bizottság előtt zajlik. A jelölteket a politikai pártok és a választók állíthatják.

A jelöltlistán a jelöltek maximális száma megegyezik a választókerületben megválasztandó parlamenti képviselők számával. Egy jelölt csak egy választókerületben és csak egy jelöltlistán indulhat, és a jelöltlistán semelyik nem sem képviseltetheti magát a jelöltek teljes számának kevesebb mint 35%-ával.

A jelöltlisták jóváhagyása

A jelöltlistákat legkésőbb 30 nappal a szavazás napja előtt kell benyújtani a választókerületi választási bizottsághoz. A bizottság legkésőbb a szavazás napja előtt 20 nappal határozatot hoz a jelöltek listájának jóváhagyásáról vagy elutasításáról.

A választási eredmény megállapítása

A parlamenti képviselők megválasztása során tiszteletben kell tartani azt az elvet, hogy a politikai érdekek arányosan legyenek képviselve az Országgyűlésben. A képviselői mandátumok két szinten oszlanak meg: választókerületi és országos szinten. A választókerületben a mandátumokat a választási hányados alapján osztják fel. Ezt úgy számítják ki, hogy a választókerület összes jelöltlistájára leadott összes szavazatot elosztják a választókerületben megválasztandó képviselők számával plusz eggyel, valamint a kapott számot egész számra felfelé kerekítik. Ezzel a hányadossal kell elosztani a listára leadott szavazatok számát. Egy listának annyi mandátum jár, ahányszor az osztandó szavazatszámban a hányados szerepel.

Az Országgyűlésbe való bejutási küszöb az összes szavazat 4%-a. Az országos bejutási küszöböt el nem érő listákat, illetve országos listákat nem veszik figyelembe a mandátumok elosztásánál.

A választókerületekben ki nem osztott mandátumokat országos szinten úgy osztják el, hogy az listák, illetve országos listák között annyi mandátumot osztanak ki, amekkora az országos szinten összeszámlált szavazatszámok alapján őket illető mandátumok és a választókerületekben megszerzett mandátumok száma közötti különbség lenne.

A választások szervezettsége

A választások szervezettsége lehetővé teszi a választások technikai lebonyolítását. Ebben kulcsszerepet játszanak a választásokat irányító és lebonyolító választási szervek. Az országgyűlési választásokat az Országos Választási Bizottság, a választókerületi választási bizottságok és a körzeti választási bizottságok bonyolítják le.

Az olasz és a magyar nemzeti közösségek tagjainak megválasztására két külön választókerületi választási bizottságot jelölünk ki. A választásokra kinevezett választási bizottságok közvetlenül a szavazóhelyiségekben vezetik le a választásokat. Az Országos Választási Bizottság pedig felügyeli és koordinálja a választási folyamatot.

A választójog védelme

A választójog alapvető politikai jog. A választójog védelme elsősorban a szavazás szabadságának és titkosságának védelmére, valamint a választási eredmények megállapításának felügyeletére irányul. A választójog védelmét a választási bizottságok és az Országgyűlés előtt zajló eljárásokban érvényesítik. Biztosítjuk továbbá a választójog bírósági védelmét a bíróságok előtt.

Jogszabályok

Az országgyűlési választásokat Az országgyűlési választásokról szóló törvény szabályozza. A törvény anyagi jogi kérdéseket, különösen a választójogot, a választási kerületek kialakítását és a választások szervezését, valamint eljárási kérdéseket, különösen a szavazás módját, a választási eredmény megállapítását és a választójog védelmét szabályozza.

A ZVDZ-C 2017 áprilisában elfogadott módosítása megszüntette a Szlovén Köztársaság Alkotmánybírósága által a levélben történő szavazás szabályozásáról szóló 2007. évi határozatában megállapított alkotmányellenességet, valamint az Alkotmánybíróság által a szavazóhelyiségek fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőségéről szóló 2014. évi határozatában megállapított alkotmányellenességet. A módosítás értelmében valamennyi szavazóhelyiséghez biztosítjuk a fogyatékkal élők hozzáférését, és ezenfelül a fogyatékkal élők számára lehetővé tesszük a levélben történő szavazást is. A módosítás megfelelőbb határidőt vezet be a jelölések előterjesztésére, a huszonötödik nap helyett a szavazás napját megelőző legkésőbb harmincadik napra módosítva a jelölések benyújtását. Azt a rendelkezést is törölte, hogy a nyilvános választási propagandát legkésőbb a szavazás napja előtt 24 órával be kell fejezni, mivel a választási kampány időtartamát A választási és népszavazási kampányról szóló törvény szabályozza. Ugyanakkor a módosítás korrigált néhány, a gyakorlatban feltárt hiányosságot, amelyre az Országos Választási Bizottság már jó ideje figyelmeztetett, többek között azt, hogy az Országos Választási Bizottság által kiadott utasítások kötelezőek a választási hatóságokra nézve.

2021 februárjában elfogadták Az országgyűlési választásokról szóló törvény (ZVDZ-D) módosításáról és kiegészítéséről szóló Törvényt.

A ZVDZ-D egyik fő újítása az őshonos nemzeti közösségek parlamenti képviselői választási rendszerének módosítása. A korábbi rendszerben a nemzeti közösségek tagjai közül az úgynevezett Borda rendszerben választottak országgyűlési képviselőt. Az e típusú választási rendszer bonyolultsága miatt azt úgy módosították, illetve egyszerűsítették, hogy az olasz és a magyar nemzeti közösségek tagjai országgyűlési képviselőjének megválasztására egyfordulós többségi szavazási rendszert vezettek be.

A ZVDZ-D kiegészítette a törvény azon rendelkezéseit is, amelyek javítják a választások szervezését és lebonyolítását, illetve a gyakorlatban jól bevált megoldásokat vezetnek be. A ZVDZ-D többek között előírja, hogy a születési dátum helyett a személyi számot (EMŠO) kell feltüntetni a jelöltlistán, ami lehetővé teszi a jelölések hatékony és egyszerűsített ellenőrzését azáltal, hogy a választási műveleteket támogató információs rendszer és a választási névjegyzék közötti kapcsolatot ezen egységes azonosítószámon keresztül ellenőrzi (a ZVDZ 51. cikkének módosítása). Átfogó jogalapot hoznak létre az Országos Választási Bizottság által a jelöltlisták adatbázisának vezetésére is, jogi hatásköreit figyelembevéve, és a választások technikai támogatásának biztosítása céljából.

A ZVDZ-D ajánlásokat tett továbbá a választási jogszabályok módosítására annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan gyakorolhassák választójogukat azok a személyek is, akiket a szavazás napja előtt több mint tíz nappal előre nem látható módon szabadságuktól megfosztottak vagy előre nem látható módon kórházi kezelésre szorultak, vagy szociális intézménybe kerültek intézményi ellátásra. A ZVDZ-D értelmében ilyen esetekben a levélben történő szavazási szándék bejelentésének határideje 10 napról 5 napra csökken.