A Szlovén Köztársaság állampolgársága

Az állampolgárság megszerzése gyakran a kérelmező nemzetiségén alapul, de más okokból is megadható. Az állampolgárság megszerezhető születésnél fogva. Az újszülöttek akkor kapják meg a szlovén állampolgárságot, ha a szülők közül legalább az egyik szlovén állampolgár. Az állampolgárság honosítással akkor is megszerezhető, ha valaki meghatározott ideig a Szlovén Köztársaságban él, és megfelel a jogszabályokban előírt feltételeknek. A kérelmező a szlovén állampolgárságot bármelyik szlovéniai közigazgatási egységnél megkérheti.

Az állampolgárság rendkívüli honosítással is megszerezhető, amellyel lehetővé tesszük, hogy külföldi állampolgárok, könnyebb feltételek alapján szerezzék meg a szlovén állampolgárságot, ha ehhez az államnak tudományos, gazdasági, kulturális, társadalmi, nemzeti vagy hasonló okból érdeke fűződik.

A Szlovén Köztársaság állampolgársága megszűnhet az állampolgárság visszavonásával vagy az állampolgárságról való lemondással.

2004. május 1-jével a szlovén állampolgárok uniós állampolgárok is lettek, ami nem helyettesíti a szlovén állampolgárságot, hanem kiegészíti azt és új jogokkal jár.

Személyi okmányok

A személyi okmányokat a személyazonosság (azonosítás) vagy az állampolgárság igazolására használjuk, valamint utazáskor és az országhatáron való átkeléskor. A Szlovén Köztársaságban a következő közokiratokat, illetve érvényes személyi okmányokat használjuk: személyi igazolvány, útlevél, kishatár-átlépési engedély, vezetői engedély, fegyverviselési engedély és csónakvezetői alkalmassági bizonyítvány.

Az állampolgárok a törvényes határidőn belül kötelesek értesíteni a közigazgatási egységet minden olyan változásról, amely új személyazonosító okmány kiadását vagy további bejegyzéseket tesz szükségessé (pl. állandó lakóhely megváltoztatása).

Lakóhely

Az állampolgárok rendelkezhetnek állandó vagy ideiglenes lakóhellyel Szlovéniában vagy külföldön, a lakóhely címén való tartózkodás időtartamától a tartózkodási céltól függően. Az állandó lakóhely az a cím, ahol az állampolgár ténylegesen és hosszabb ideig tartózkodik, valamint az élete központja. Az ideiglenes tartózkodási hely az a cím, ahol munkája, iskoláztatása vagy egyéb okokból miatt lakik, de nem szándékozik állandóan ott tartózkodni. A háztartás az állandó lakóhely címéhez kötődik.

Regiszterek és nyilvántartások

Nyilvántartást vagy regisztereket vezetünk a Szlovén Köztársaság állampolgárainak és a külföldi állampolgárok személyi állapotáról, valamint a bejegyzett tények regiszterét. Ezek olyan adatbázisok (regiszterek) és listák, amelyek a polgárok különféle személyes és egyéb adatait tartalmazzák.

Személyes adatok

A „személyes adat” a Személyes adatok védelméről szóló törvény meghatározása szerint meghatározott személlyel kapcsolatba hozható bármilyen adat, alakjától függetlenül. Ezek közé tartozik például az EMŠO (személyi szám), az adószám, az egészségbiztosítási szám, a telefonszám, a jármű nyilvántartási száma, az e-mail cím, a személyi igazolvány száma vagy a kórház által tárolt és az illető azonosítására használt adatok. A személyes adatok azok az adatok is, amelyeket azonosításra alkalmatlanná kell tenni, titkosítani kell, vagy álnevesíteni, például a mobiltelefon helyadatai, az IP-cím, a sütijel.

A személyes adatok védelme

A személyes adatok védelméhez való jog emberi jog, amelyet a Szlovén Köztársaság alkotmánya is rögzít. A személyes adatok védelmét mindenkinek biztosítjuk, nemzetiségtől, faji hovatartozástól, bőrszíntől, vallástól, etnikai hovatartozástól, nemtől, nyelvtől, politikai vagy más meggyőződéstől, szexuális irányultságtól, pénzügyi helyzettől, születéstől, iskolai végzettségtől, társadalmi helyzettől, állampolgárságtól, lakóhelytől vagy a lakóhely típusától, vagy bármely más személyes körülménytől függetlenül.

Az EU-ban 2018-ban lépett hatályba az általános adatvédelmi rendelet (ang. General Data Protection Regulation – GDPR), amely felsorolja az érintett jogait, akire a személyes adatok vonatkoznak. Ide tartoznak többek között a személyes adataihoz való hozzáférési joga, valamint a helyesbítéshez és törléshez való jog, a feldolgozás korlátozásához és a tiltakozáshoz való jog és az adathordozhatósághoz való jog. A rendelet előírja az adatkezelők (az adatkezelésért felelős személyek) kötelezettségét is, hogy átlátható és könnyen hozzáférhető információkat nyújtsanak mindenkinek a vonatkozó adatok feldolgozásáról.