Skip to content

Politikai rendszer

Szlovénia parlamenti demokratikus köztársaság, proporcionális (arányos) választási rendszerrel. Az országban minden hatalom forrása a nép, és a nép a birtokosa. A Szlovén Köztársaság minden nagykorú polgárának joga van a nép képviselőinek megválasztására az általános, többpárti és szabad választásokon. Szlovéniában a hatalom három ágra van felosztva: a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomra. A törvényhozó hatalom hordozója a parlament, amely az Országgyűlésből és az Államtanácsból áll. A kormány a végrehajtó hatalom szerve, a bírói hatalom független a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágtól.

Alkotmány

A szlovén Alkotmány a legfőbb jogi aktus, amelyet az Országgyűlés külön eljárás során fogad el és módosít, amihez kétharmados többség szükséges.  A szlovén parlamentáris rendszert biztosító alkotmányt 1991. december 23-án  fogadták el. Ezt a legfontosabb okmány, amelyet egyéb jogi aktusok követnek hierarchikus sorrendben: az Országgyűlés által elfogadott törvények, a törvények, előírások, irányelvek végrehajtásáról szóló kormányrendeletek, a törvények és kormányrendeletek végrehajtását szabályozó miniszteri rendeletek, valamint a helyi önkormányzati szervek előírásai, amelyet a saját hatáskörükbe tartozó ügyek rendezéséhez fogadnak el.

Parlament

A kétkamarás szlovén parlament az Országgyűlésből és az Államtanácsból áll. Az Országgyűlést a politikai pártok 88 képviselője és az olasz és a magyar nemzeti közösség két képviselője alkotja, akiket a nép választ meg a választásokon, hogy érdekeit képviselje. Az Államtanácsban az államtanácsosok, akiket erre a posztra a társadalom egyes érdekcsoportjai jelölnek és választanak meg, a szervezett társadalmi érdekeket, valamint a helyi közösségek érdekeit képviselik.

Országgyűlés fogadja el az alkotmánymódosításokat, törvényeket alkot, feladata továbbá az állami programok, nyilatkozatok, határozatok elfogadása. Ezenkívül elfogadja eljárási szabályzatát, az állami költségvetést, ratifikálja a nemzetközi szerződéseket és népszavazást ír ki. Az országgyűlési képviselők választják meg a miniszterelnököt és a minisztereket, az Országgyűlés elnökét és alelnökeit, valamint a köztársasági elnök javaslatára az Alkotmánybíróság bíráit, a Szlovén Bank elnökét és az emberi jogok biztosát.

Az Államtanács 40 tagú, közülük 4 a munkáltatók képviselője, 4 a munkavállalók képviselője, 4 a mezőgazdasági dolgozók, a kézművesek és a szabadfoglalkozásúak képviselője, 6 a nem gazdasági tevékenységet folytatók képviselője és 22 a helyi érdekek képviselője.

Kormány

A Kormány a végrehajtó hatalom szerve, a miniszterelnök és 14 miniszter alkotja. Az országgyűlési képviselőknek tartozik felelősséggel, akik megerősítik a kormányt. A kormány irányítja és koordinálja az állampolitika végrehajtását az Alkotmány, a törvények és az Országgyűlés egyéb általános okmányainak rendelkezéseit követve.

A kormány előírásokat bocsát ki és jogi, politikai, gazdasági, pénzügyi, szervezeti, valamint egyéb intézkedéseket fogad el az ország fejlődésének biztosításához és a helyzet szabályozásához minden olyan területen, amelyért a Szlovén Köztársaság felelős. Javaslatot tesz az Országgyűlésnek a törvények, az állami költségvetés, az állami programok és egyéb általános okmányok elfogadására, amelyekkel meghatározzák az adott területekre vonatkozó elvi és hosszú távú politikai irányelveket.

A kormány élén a miniszterelnök áll, akit az Országgyűlés képviselői titkos szavazással választanak meg, a szükséges szavazattöbbséggel.

Miután megválasztották erre a pozícióra, a miniszterelnök miniszteri jelölteket javasol az Országgyűlésnek, akiket a képviselők hagynak jóvá. A miniszterelnök emellett vezeti és irányítja a kormány munkáját, biztosítja annak politikai és igazgatási egységét, koordinálja a miniszterek munkáját, képviseli a kormányt, valamint összehívja és vezeti üléseit.

Köztársasági elnök

A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnokaként a Szlovén Köztársaságot képviseli és védi érdekeit. Az állampolgárok választják meg közvetlen választásokon, megbízatása öt évre szól.

A köztársasági elnök írja ki a parlamenti választásokat, hirdeti ki a törvényeket, nevezi ki az állami tisztségviselőket, ahol erről a törvény így rendelkezik, kinevezi és visszahívja a nagyköveteket és követeket, átveszi a külföldi diplomaták megbízólevelét, ratifikációs okmányokat ad ki, kegyelmi kérvényekről dönt, kitüntetéseket és érdemrendeket adományoz, dönt a külföldi missziók megnyitásáról és megszüntetéséről, javaslatot tesz az emberi jogok biztosának megválasztására, az Állami Számvevőszék bíráinak kinevezésére, valamint javaslatot tesz az Emberi Jogok Európai Bírósága bíráinak kinevezésére.

Bírói hatalom

A végrehajtó és törvényhozói hatalmon kívül, a három hatalmi ág közül a bírói hatalmat gyakorló bíróságok az ország jogrendjéről gondoskodnak. Az igazságszolgáltatási rendszer alapvető feladatai közé tartozik a polgárok jogairól és kötelezettségeiről való döntéshozatal konkrét esetekben, valamint a velük szemben felhozott vádak elbírálása. A szlovén alkotmány megköveteli valamennyi bíróság pártatlanságát, függetlenségét és hogy a törvény által legyen létrehozva, valamint hogy a bírák, feladataik ellátása során függetlenek legyenek, csak az alkotmánynak és a törvénynek lehetnek alárendelve. 

A Szlovén Köztársaság egységes igazságszolgáltatási rendszere általános és szakosított bíróságokból áll. A szakosított bíróságok a munka- és a szociális, valamint a közigazgatási jog területén működnek, míg az általános bíróságok a járási, körzeti, felsőbb bíróságok és a legfelsőbb bíróság.

Az emberi jogok biztosa

Az első szlovén ombudsmant 1994 szeptemberében választották meg. Feladata az, hogy ellássa az emberek védelmét az állami szervekkel, a helyi önkormányzati szervekkel és a közhatalom hordozóival való kapcsolattartás során, valamint tevékenységük felügyelete. Védelmet a panaszok kivizsgálásával nyújt, és javasolja a visszásságok kiküszöbölését, ha a panasz megalapozottnak bizonyul. Az ombudsman munkájáról az Országgyűlésnek számol be.

Helyi önkormányzat

Szlovénia lakosai a helyi önkormányzást az önkormányzatokban és más helyi közösségekben valósítják meg. Az önkormányzatok az állam egyenrangú partnerei, három független szerv - a polgármester, a községi tanács és a felügyelő bizottság - irányítása alatt állnak. A polgármestert és a községi tanács tagjait a lakosok négyévente a helyi választásokon választják meg, a felügyelő bizottságot pedig a községi tanács tagjai nevezik ki. Szlovéniában 212 önkormányzat található, amelyek közül 11 városi önkormányzati státusszal rendelkezik.